Szép szerelmes versek,írjatok olvassátok!
| Ajánlás |
A csoportról
SZERETETTEL HÍVLAK BENNETEKET HOZZÁM E KEDVES LAPRA!| Fórumok: | 2190 |
|---|---|
| Hozzászólások: | 5193 |
| Csoport státusz: | Publikus |
| Ajánlott csoportok: | Hozzájárulással |
| Meghívás csoportba: | Csak rendszergazdák |
| Érdemes olvasni a beszélgetést: | Minden felhasználó |
Várni egy Angyalra. Szemei rám szórták megannyi szép gondolatát szemeiből őszinte lelke nézett vissza rám úgy állt ott előttem mint tépett szárnyú fáradt angyal ki túl túl hosszan repűlt most. Oly szép volt igy arcán a mosolya igaz és öszinte mit eddig örzött mos t ajánd
Látomás
Vigyél el ne kérdezz csak vigyél.
Emeld fel az arcom a fény felé.
Suttogd még soha sem feledjem
Reszkető lelkem csak lebegjen.
Add nekem a csendet a perceket
Akard hogy benned megszülessek
Játssz velem a csillagok fényében
Láss úgy hogy érezzem a lelkedet
De óvj úgy mint ha az idő lejárna
HUN - Magyar CsaBika x. 16. máj 07:37nagyon szép!!!
Mikor mezítelen szerelmes párok között az élet?
Amikor romantikusra bútorozott szobában
félhomályban, jó illatú tiszta ágyban
egymás mezítelen testét csodálva,
simogatva mindenütt csókolva
gyönyört kívánva várva...
Mezítelen számukra az élet?
- Tisztelt Gál Tamás ne haragudjon de ez egy félre értés volt,és egy mellé nyomás a billentyűn.
Elnézést kérek nem akartam meg bántani.
A verse tetszik.
Tisztelettel Katona László
Keservesen telnek napjaim, Érted kiált szívem, lelkem, Miért íj kegyetlen a sors? Vágyom rád, de börtön a testem. Meddig tart még e szenvedés, Mikor mondhatom, hogy végre? Éjjel-nappal fohászkodva Emelem szemem az égre. Hogyha egyszer szabadulok, S testem lerázza a bilincsét, Ott állok majd szíved
Az utolsó szó jogáért ma itéletet hozok, bűnnel teli létemnek még egy esélyt adok, mert vétkeim súlya ma is árnyként követ, számtalan bűnnel, mi volt, mi van, mi jöhet. Voltak napok, céltalanok, boldogan is éltem, sorban ért kudarc, Én tűrtem, közben féltem. Nem török pálcát fejem felett, él m
Hozzá érek és remegek, Végre megint övé lehetek! Megismerem testét összeér a lelkünk, Lassan újra egymáséi leszünk! Elindul felém ajkad, S lassan az enyémhez tapad. Ez oly jó, ez oly más, Testemnek nem kell kifogás! Szívem egyre hevesebben lüktet, Érzem ereidben mily forró a véred! Úgy kívánlak majd
Szeretlek egyetlen szerelmem, Te vagy nekem az életem... Ökökre veled szeretnék lenni, S életemet veled leélni... Éjszakánként nem alszok, Ébren is rólad álmodok... Ha nem vagy itt velem, Megölt a bánat engem... Kavarognak bennem millió érzések, De versbe nem tudom fogalmazni őket... Mégis elmodom a
Ágnes 21. szept 2011 15:03köszönöm ugy tünik szereted a szép verseket a blogomban rengeteg vers van szebbnél-szebbek szerintem, de döntsd el te magad, szia szép napot neked
Vágy égeti testemet, és hozzád huz, mint üzött vad,kinek nem jutott hus Akarom hogy érints meg, hogy teperj a földre, hogy szeress vadul mindörökre Akarom hogy tépd le a ruhám,és izgass vadul, hogy szeretkezz velem szakadatlanul Akarom hogy simogass, csókólj édes száddal, mig el nem érem a csucsot,
Árad a zene... karodban ringatózom. Régmúlt emlékeim törnek elő: érzések, amikbe most beburkolózom, a jelen így lesz elviselhető... Átölelsz, égő szád az ajkamra siklik... Fogunk összekoccan, - csókunk őrjítő. Borostás állad szúr, de belém nyilallik a vágy, - s te kívánsz. Milyen szédítő! Szemed n
Kis szobámban ülök, s merengek magamban, Rabul ejt hiányod, s zavar van agyamban. Azt sem tudom ki vagy, még nem is ismerlek, Hogy lehet, hogy máris, szívemben cipellek? Jár az óra; tik-tak, de nem megy az idő, Vánszorognak percek, s képek jönnek elő; Fogom a két kezed, s szép szemedbe nézek, Kedves